Az alvásproblémákról
Az éjszaka alvásra való, és nem csak azért, mert általánosan elfogadott a reggeltől délutánig tartó munkaidő. Szervezetünk belső órája követi a napszakok váltakozását, ha pedig nem a megfelelő időszakban jutunk alváshoz, az felborítja ritmusunkat, és ezt főként az alvás minősége sínyli meg.
Persze hiába kerülünk időben ágyba, ha egyéb problémák akadályozzák az alvásunkat – ha nehezen alszunk el, esetleg túl sokszor ébredünk fel, és nem tudunk visszaaludni, már alvásproblémáról beszélhetünk.
Nézzük, mik a legelterjedtebb alvásproblémák, és mik állnak azok hátterében!
Insomnia
A tévhittel ellentétben nem minden insominás fekszik éberen egész éjjel – mindenki, aki akarata ellenére nem jut elegendő alvásmennyiséghez, ide sorolható. Ha nagyon nehezen alszunk el, esetleg túl korán felébredünk, és egyszerűen nem vagyunk képesek visszaaludni, ez pedig komolyan befolyásolja a nap közbeni tevékenységünket, már insomniáról beszélünk. Kialakulásának számos oka lehet: a stressz, a szorongás, a depresszió, a normálistól eltérő alvási szokások, a napi ritmusunkban fellépő hirtelen változás, valamint bizonyos gyógyszerek szedése.
Horkolás
Elsőre furcsa lehet az alvásproblémák között látni a horkolást, azonban az általa okozott hangos zaj akadályozza a mélyalvást, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő mértékben kipihenjük magunkat. A horkolás ráadásul egy sokkal súlyosabb probléma, az alvási apnoe jele is lehet.
Alvási apnoe
Az alvási apnoe esetében éjszakai légzéskimaradásról beszélünk. A fulladáshoz hasonló oxigénhiány hatására agyunk felébreszti testünket, és mivel ez rosszabb esetben éjszakánként akár 50-100-szor is előfordulhat, az éjszaka nagy részét gyakorlatilag ébren töltjük. Az alvási apnoeban szenvedők a kevés alvás miatt egész nap fáradtak és kimerültek, ám ezek csak az enyhébb tünetek: súlyos esetben szívrohamhoz és stroke-hoz is vezethet, ezért a tünetek tartós megléte esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Narkolepszia
A narkolepszia egy agyi rendellenesség, mely tipikus tünetekkel jár: a betegre a legváratlanabb pillanatokban tör rá a kontrollálhatatlan álmosság. A betegség bizonyos esetekben öröklődik, ám a legtöbb esetben nincs genetikai előzménye. Noha a narkolepsziát legtöbben a látványos önkontrollvesztéssel, összeeséssel és elalvással azonosítják, a valóságban a legtöbb betegnek nincsenek ilyen tünetei: esetükben „csak” folyamatos nappali álmosságról beszélünk.
Alvajárás és rémálmok
Mindkét tünet az alvás első fázisában tapasztalható, és elsősorban a kisgyermekekre jellemző, ám szélsőséges esetekben felnőttkorban is jelentkezhetnek. Ilyen esetekben a gyermekeket rémisztő képek gyötrik, sikítva, kiabálva ébrednek, ám félelmük okát általában nem tudják pontosan meghatározni.
Alvajárás során az alvó személy teljesen hétköznapi tevékenységeket folytat, van, hogy még beszélgetni is lehet vele, ám valójában nem ébred fel, és másnap az egészből semmire sem emlékszik. Az alvajárás komoly veszélyeket is rejthet: az alvajáró gyakran végez veszélyes konyhai műveleteket, néha pedig a lakását is elhagyhatja.
Fogcsikorgatás
A legtöbb emberrel előfordul, hogy éjszaka csikorgatja a fogát – ez normális esetben nem okoz problémát, azonban ha hosszú ideig fennáll, az a fogak elkopásához valamint az állkapocs és a rágóizmok sérüléséhez vezethet.
Noha a hátterében álló pontos okokat nem mindig ismerjük, az biztos, hogy a stresszes életmódot folytató valamint rendezetlen fogazattal rendelkező embereknél gyakrabban fordul elő. Az általa okozott kellemetlenségeket legegyszerűbben fogvédő használatával előzhetjük meg, természetesen csak az után, hogy esetleges stresszes életvitelünkön változtattunk.